Sokan panaszkodnak arra, hogy a többszöri újrakezdés ellenére sem érzik nyelvtudásukat megfelelőnek. Minél többször találkozik a nyelvtanuló ezzel a kudarc-„élménnyel”, annál kevesebb esélye lesz a megfelelő nyelvtudás megszerzésére. Hogyan kerülhetjük el, hogy ilyen „örök újrakezdők” legyünk?
Mielőtt nekilátunk a nyelvtanulásnak, tisztázzuk a céljainkat. Ez nagyon fontos hajtóerőt fog jelenteni a motiváció megteremtésében. Tegyük fel magunknak a következő kérdést: Mi a konkrét célom a választott nyelvvel? (pl. utazás, munkavállalás, szakirodalom olvasása, kedvtelés, stb.) S ha már körvonalazódtak a célok, és erős a motiváció, válasszunk megfelelő eszközt a cél eléréséhez, azaz keressük meg a megfelelő tanulási formát. Személyiségünktől függően választhatjuk a nyelvtanfolyamot vagy az egyéni tanulási formát. Visszahúzódó, introvertált személyiségeknek jobb az egyéni vagy a kiscsoportos tanulás, míg a jól kommunikáló, magabiztos, extrovertált egyéniségek a csoportos, tanfolyami keretekben is megfelelő teret tudnak maguknak teremteni a kibontakozáshoz.
De bárhol tanuljunk is, a legfontosabb a kitartó, rendszeres gyakorlás. A felnőttek gyakran elvesztik a kedvüket, mivel a tanulás kezdetén még nem tudják kifejezni komplex gondolataikat az egyenlőre még igen szerény nyelvi eszközeikkel. Másokat az feszélyez, hogy esetleg hibásan fognak megnyilvánulni. Túl kell lépni a kezdeti gátlásokon, és türelmesen el kell viselni ezt az átmeneti időszakot, mert hamarosan sikerélményei lesznek a nyelvtanulónak: például hasznos információt talál egy idegen nyelvű internet oldalon, és megérti azt. A sikerélmény csodákat tesz, felerősíti a motivációt, és biztosítja azt a kitartást, ami szükséges a sikeres nyelvtanuláshoz, hogy ne váljon a nyelvtanulóból örök újrakezdő.