Közismert tény, hogy a nyelvtanulást sok tényező segítheti vagy gátolja. „Nyelvzseninek” kell-e ahhoz lenni, hogy valakinek ez sikerüljön? Kétségtelen, hogy jó nyelvérzékkel (fejlett verbális intelligencia, fotografikus memória, logikus gondolkodás, jó kommunikációs készségek és stratégiák) hamarabb lehet sikert elérni, mint ha ezek valamelyike gyengébb vagy hiányzik.
Ugyanakkor a nyelvtanulás nem lehetetlen feladat az átlagember számára sem. Vannak olyan tippek, amik mindenkinek hasznosak lehetnek. A tanuláspszichológusok legfontosabb tanácsa, hogy rendszeresen ismételjünk minden információt annak érdekében, hogy a rövid távú memóriánkból átkerüljön minden a hosszú távú, tartós memóriába.
A szabályokat ne önmagukért tanuljuk meg, hanem próbáljuk azokat a gyakorlatban is alkalmazni, hiszen csak így fognak épülni nyelvi készségeink. Bonyolult nyelvtani jelenségek megjegyzésére találjunk ki érdekes, vicces példamondatokat, és a későbbiekben ezek mintájára alkossunk hasonló mondatokat.
A nyelvtanulás egyik legfontosabb eleme a szókincsbővítés. Vizuális tanulók jól tudnak képes szótárokból vagy szókártyák segítségével tanulni, kiragaszthatják a falra szólistáikat, esetleg a tárgyakra azok nevét. Auditív típusú tanulóknak érdemes hangosan is kimondani a szót, hogy azokat lássák és hallják is egyszerre.
Hasznos az is, ha nem külön szavakat, hanem kifejezéseket vagy egész mondatokat tanulunk. Így nem kis téglákból, hanem nagyobb építőelemekből építhetjük fel a házunkat. A megtanultakat igyekezzünk minél több, az adott idegen nyelvet beszélő emberen „kipróbálni” úgy, hogy beszélgetést kezdeményezünk velük. Próbáljunk rendszeresen az adott nyelven híreket olvasni, hallgatni vagy filmeket nézni a TV-ben. Minél több csatornán próbálunk információt szerezni és használni, annál nagyobb eséllyel válunk „nyelvzsenivé” magunk is.
