Nyelvvizsga előtt állva, ez az egyik leggyakoribb kérdés. A középiskolás korosztály, ha a felvételihez szeretne plusz pontokat gyűjteni, nyilván általános nyelvvizsgát vesz célba, hiszen ezt is tanulta a nyelvórákon. A felsőoktatásban vagy felsőfokú szakképzésben résztvevők számára a diplomához vagy az oklevélhez szükséges nyelvvizsgát azonban a Képzési és Kimeneti Követelmények határozzák meg, szakok szerint. Többnyire csak annyit írnak elő, hogy egy középfokú nyelvvizsga szükséges a diplomához. Ez annyit tesz, hogy akár az általános, akár a szaknyelvi vizsga megfelel erre a célra. Akkor mégis hogyan döntse el a diák, hogy melyik típusú nyelvvizsgát válassza?
Az egyik lehetséges szempont, hogy milyen típusú nyelvi felkészítést kapott a nyelvórákon, az államilag finanszírozott nyelvoktatás keretében. A másik szempont lehet, hogy milyen nyelvi tudás lesz majd a leghasznosabb számára tanulmányai és majd a munkavégzése során. Hiszen minek tanuljon „kétfelé”- egyszer külön egy nyelvvizsgára és egyszer pedig az „életnek”. Ezért célszerű olyan nyelvvizsgát választani, amelyre való felkészüléskor a munkaerőpiacon a leghasznosabb fajta nyelvtudásra teszünk szert. Ez egyértelműen a szaknyelvi.
De mi is az a szaknyelv? Nehezebb vagy könnyebb, több vagy kevesebb az általános nyelvnél?
A szaknyelv az általános nyelven alapuló szakmai nyelvhasználat, amikor is a nyelvhasználók egy meghatározott csoportja sajátos szókinccsel, meghatározott, szakterületekhez kapcsolódóan kommunikál szóban és írásban. Általános nyelv nélkül tehát nincs szaknyelv, viszont a szaknyelv jobban körülhatárolható szókinccsel és használati szabályokkal rendelkezik, mint az általános nyelv. Ezen kívül az anyanyelven megszerzett szaktárgyi tudás és ismeretek jó támpontot adnak az idegen nyelvű kommunikációhoz, tehát bizonyos mértékig ellensúlyozzák a kisebb általános nyelvi hiányosságokat. Mint tudjuk, a szakemberek „fél szóból” is megértik egymást, tehát mondjuk egy dán és egy magyar mérnök akkor is tudnak a szakmájukban együttműködni, ha esetleg bizonyos kifejezések nem jutnak az eszükbe, mert a közös szakmai háttér birtokában ki tudják egészíteni a hiányos kommunikációt is.
Tehát a szaknyelv valójában sem nehezebb, sem könnyebb, mint az általános nyelv, hanem más. A szaknyelv olyan, mintha reflektorral megvilágítanánk egy kisebb területet, élesebb, átható fénnyel, míg az általános nyelvnél a fénycsóva távolabbra vetül, szélesebb körben, de halványabban. Melyik a jobb? Ez attól függ, mit akarunk megnézni. Gondoljuk át, mire is lesz szükségünk, és ehhez válasszuk a megfelelő fénysugarat vagy éppen a megfelelő nyelvvizsgát.
